Üdvözöljük honlapunkon!

Az itt látható képeken röviden bemutatjuk a kistérség településeit. Ha az egeret a képre helyezi a kép megáll, majd ha lehúzza a képről automatikusan a következő településre vált a galéria.

Bodony

Bodony községet hivatalosan 1275 óta jegyzik, valószínűleg már az őskorban is lakott volt, a honfoglalás óta pedig palócok lakják.

Bükkszék

A Bükk-hegység nyugati lábánál, a Tarna völgyének peremén, Egertől 22 kilométer távolságra helyezkedik el. Megközelíthető: Pétervására felől vagy a Sirok irányából.

Bükkszenterzsébet

Az Északi-középhegységben, a Heves-Borsodi-dombságban, a Leleszi-patak mellett fekszik, Pétervásárától kb. 6 km-re, északkeletre, a megyeszékhelytől, Egertől kb. 35 km-re, északnyugatra.

Erdőkövesd

Erdőkövesd kis palóc falu (670 lakos) a Tarna-patak jobb partján települt. Észak és kelet felől erdős dombok övezik, biztosítva a jó levegőt, a szép természeti környezetet, a túrázás, lovaglás, vadászat lehetőségét.

Fedémes

Fedémes az Északi-középhegységben, a Heves-Borsodi-dombságban, a Fedémesi-patak mellett fekszik, Pétervásárától kb. 12 km-re, keletre.

Istenmezeje

Istenmezeje és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, az itt talált leletek szerint. Istenmezeje nevét Istenmezey néven 1311-ben említi az első okleves forrás.

Ivád

Az első írásos említése a térség többi településéhez hasonlóan 1311-ből való, possessio Ivand néven. A közel 400 lelkes község 70%-ának megegyezik a vezetékneve. Nem véletlen, hogy rokonházasságról híres a falu. A Ivády családfára vonatkozó számos érdekességet tudhatunk meg a település honlapjáról.

Kisfüzes

Kisfüzes község Heves megye Pétervásárai kistérségében. Ez a csendes kisközség a Mátra lábánál fekszik Pétervásárától 5 km-re. Csak Pétervására irányából lehetséges a megközelítése.

Mátraballa

Nevével első ízben a 14. század elején, 1311-ben találkozunk Ballya formában.

Mátraderecske

Mátraderecske Magyarország azon települései közé tartozik, ahol a falusi nyaralást, kikapcsolódást és a természet közelségét kedvelő turisták egy helyen találkozhatnak a történelmi múlttal, megcsodálhatják a település építészeti és kultúrtörténeti emlékeit.

Parád

Észak-Magyarország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi helye, a palóc néprajzi csoport központja. Parád, az ország legrégibb gyógyhelyeinek egyike, több községből egybeforrt, hosszan elnyúló üdülőhely, gyógyvizeiről híres község.

Parádsasvár

Parádsasvár a 24-es számú főút mellett helyezkedik el. Gyönyörű földrajzi, természeti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. A faluból szemet gyönyörködtető kilátás nyílik az őt körbe ölelő hegycsúcsokra, a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, Galyatetőre, Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár hegyekre.

Pétervására

Pétervására város Heves megyében. A Pétervásárai kistérség központja. A megye legkisebb városa. Pétervására és környéke ősidőktől lakott hely. Régészeti leletek sokasága igazolja, hogy letelepedtek itt az újkőkor, a késő rézkor, a bronzkor, a vaskor emberei. A honfoglalás után is hamar megtelepedett itt a lakosság; nevezetesen a kabarok egyik vezető nemzetsége, az Aba.

Sirok

A falu a Mátra keleti határán és a Bükk felé nyúló dombvidék szélén fekszik. A dél felé tartó Tarna völgye itt összeszűkül, majd kiszélesedik. Valószínű erről kapta szláv eredetű nevét a település, vagyis inkább a vár, amely a dombvidék altalaját alkotó és itt a felszínre került riolittufa hegyre épült. (A Sirok szó jelentése: széles)

Szajla

Szajla egyik fő nevezetessége a határában található titokzatos eredetű kunhalom. A festői környezetben elhelyezkedő dombot a helyiek egy mai napig szájról szájra terjedő legendára támaszkodva évszázadokon át Attila sírjaként emlegették. A történet szerint Attilát, az európai hunok királyát halála után a mostani Szajla helyén temették el.

Szentdomonkos

Szentdomonkos község Heves megye Pétervásárai kistérségében. Heves megye északi részén, a Bükk-hegység lábánál fekszik. Pétervásárától 12 kilométerre, Egertől 28 kilométer távolságra. Bátonyterenye és Pétervására felől a 23-as főúton közelíthető meg autóval. Szentdomonkos nevét 1459-ben említette először oklevél, mint a Rédeiek birtokát, de ekkor birtokos volt itt még a Szentdomonkosi család is, valamint birtokos lehetett itt még a Varju család is, mert Szentdomonkosi előnévvel élt. 1492-ben pedig már az Oláh család birtokaként említették.

Tarnalelesz

Lelez néven említik először írásban egy 1280-ban kelt oklevélben. Az 1330-1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel Lelez néven. A török 1540-ben elpusztította, de néhány évvel később újjáépült. Hódoltsági terület lett. Az 1500-as évek közepétől kezdve 1945-ig többek között az Istenmezei, Nádasdy, Daróczy és Lórántffy családok voltak a birtokosai. 1910-ben 1684 magyar lakosa volt, melyből 1670 római katolikus volt. A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott.

Terpes

Terpes a Bükk és a Mátra hegyei találkozásánál, a Tárna patak völgyében fekvő alig 240 lelkes település.

Váraszó

Váraszó község Heves megyében az Északi-középhegységben lelhető fel. A helységnév etimológiai megközelítésében egykoron erős vár állott Aszó völgyében, s ezek összetételéből adódott a név : VÁR az ASZÓ völgyében = VÁRASZÓ.

Üdvözöljük honlapunkon!

Az Észak Hevesi 33 Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület 2012. április 01-jén kapta meg a címbirtokosi dokumentumot. Az Egyesület által lefedett, támogatásra jogosult terület, 735.13 km2 a lakosság száma pedig: 30.786 fő. A földrajzi elhelyezkedést tekintve, Észak-Magyarországon, Heves megye északi részén, a Parád-Recski-medence, a Mátralába, a Felső-Tarnai-dombság, a Tarna-völgy, a Pétervásárai-dombság, az Ózd-Egercsehi-medence, az Észak-Bükk természetföldrajzi kistájak találkozásánál terül el.

Helyileg a Munkaszervezet és az Egyesület székhelye: 3250 Pétervására, Szabadság tér 1. A Városháza épületében bérel irodát.

A 2023-2027-es programozási időszakot felölelő agrár-vidékfejlesztési ciklusban, a KAP ST keretében, az előző programozási időszakokhoz hasonlóan, az Észak Hevesi 33 Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület ismételten elkészítette a lefedettségi területéhez tartozó 33 település vonatkozásában a Helyi fejlesztési Stratégiát.

Az Egyesület célja a lefedett 33 település élhetőbbé tétele, további befektetési tőke vonzása a pályázati források révén. Ideális környezetet teremteni ahhoz, hogy a munkaképes lakosság helyben találjon megélhetési forrást és szórakozási, pihenési lehetőségeket. Célja, hogy a már meglévő munkahelyek stabilitása megerősödjön és új munkahelyek is létesüljenek a kistérségben.

Megkezdődött a pályázatok feldolgozása

január 25, 2013

Comments are off

Az Észak Hevesi 33 Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a Falumegújítás és fejlesztés, valamint Vidéki örökség jogcímekre beérkezett pályázatok feldolgozását megkezdte, az folyamatos. Amennyiben hiánypótlásra volt szükség úgy az ügyfél kiértesítést kapott arról. A Hiánypótlások mellet

Folytatás →

Információ

október 02, 2012

Comments are off

A Magyar Közlöny 2012. 10. 01. 129. számában megjelent a Falumegújítás és fejlesztés valamint a Vidéki örökség pályázati jogcím. A Támogatási kérelmek beadási ideje: 2012. 10. 15 – 2012. 11. 15. Bővebb indformációt a pályázatokkal kapcsolatban az Észak Hevesi 33 Vidékfejlesztési

Folytatás →

Pályázati lehetőség falumegújításra és vidéki örökség megőrzésére

szeptember 28, 2012

Comments are off

Falumegújításra és Vidéki örökség megőrzésére lehet pályázni 2012. október 15 – november 15 között, a Darányi Ignác terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Programján belül. A rendelet hamarosan elérhető lesz a Magyar Közlönyben és annak internetes felületén: http://magyarkozlony

Folytatás →

Köszöntjük a megújult oldalunkon!

június 19, 2012

Comments are off

Elindul az Észak Hevesi 33 Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület weboldala, ahol folyamatosan tájékozódhatnak kíreinkről, pályázati lehetőségekről és egyéb hasznosinformációkat kaphatnak.

Folytatás →